Feltámadt Krisztus!"

A „Szent Anna” óvodában már régen hagyománnyá vált, hogy minden ünnepet a szül?kkel együtt ünneplünk meg, annál is inkább, ha keresztény ünnepr?l van szó. Így volt ez most is kereszténységünk legnagyobb ünnepén, HÚSVÉTkor. Nagy öröm és büszkeség számunkra, hogy ilyenkor ellátogatnak hozzánk nem csak az óvodásaink szülei, de a keresztszül?k, rokonok, és ismer?sök is, akik úgy érzik, a „Szent Anna” óvoda növendékei szebbé tehetik ünnepüket.

De miel?tt pár szóban elmondanám, hogy is telt ez a gyönyör? ünnep, szeretném feleleveníteni, hogy gyermekeink hogyan is készül?dtek az ünnep eljövetelére.
El?ször is mint a nagyböjti id?szakban minden keresztény, mindenki megpróbált kicsit jobbnak lenni, jobban odafigyelni a társára: megosztották megymással kedvenc játékaikat, odafigyeltek arra, hogy még véletlenül se veszekedjenek egymással, hogy pici szívükben ne lehessen harag.
Mi pedig a magunk részér?l mindent meg is tettünk, hogy er?sítsük bennük a vágyat a jobbra törekvésre, minden nap hitoktatást tartottunk, és nagycsütörtökön átvittük a templomban a kis óvodásainkat, és végigjártuk a kereszt utat… Istenem, milyen áhítattal feleltek a kérdésekre, s?t ?k maguk ismerték fel a kend?jét nyújtó Veronikát, és Cirinei Simont vállán a kereszttel.
A húsvéti el?adást intézményünkben húsvét keddjén tartottuk. Az ünnepséget egy kis színdarabbal kezdtük, mely azt mesélte el, amikor a szent asszonyok Jézus sirjához mentek, ám a sír üres volt, csak egy angyalt találtak ott. A színdarabot húsváti népi hagyományokat felelevenít? el?adás  követte locsolkodó versekkel, néptánccal és népdalokkal. Ezekben a megható pillanatokban arra gondolok, bárcsak óvodásaink megmaradnának ilyen tiszta szív?eknek, mert akkor sem az Egyház, sem a magyarság jöv?je nem lenne veszélyben.